Az akadémiai szabadság megvédése egy populista korszakban

Az egyetemeknek manapság gyakran két fronton is harcot kell vívniuk a függetlenségükért, egyrészt kívülről az autokrata kormányzatokkal és a magánérdekekkel szemben, másrészt a belülről jelentkező fenyegetéssel, a zsargon nyelvezettel és az önelégült kényszerekkel szemben. A siker azonban végeredményben az állampolgárok arról történő meggyőzésén múlik, hogy ami a kiváltságos kevesek harcának tűnhet, az valójában egy mindenki érdekében folytatott küzdelem.

19

BERLIN – A Közép-európai Egyetem (CEU) elnöke vagyok, amely jelenleg támadás alatt áll. A CEU most azért küzd, hogy szabad intézményként megmaradhasson Budapesten, Magyarország fővárosában, azok után, hogy egy elfogadott új jogszabály lényegében az egyetem bezárását írja elő.

A CEU harca globális üggyé vált. Több mint 650 egyetem és szakmai szervezet fejezte ki, hogy ellenezi a CEU ellen irányuló jogi lépéseket. Budapesten mintegy 80 ezer ember ment ki az utcákra a védelmünkben, valamint 24 Nobel-díjas állt ki az ügyünk mellett. Egyikőjük, Mario Vargas Llosa részt vesz a június 22-én Budapesten tartandó konferenciánkon, amely az akadémiai szabadságot érő globális kihívásokról szól majd.

Mi, a CEU-nál tudjuk, hogy nem az egyedüli olyan egyetem vagyunk, amelynek kormányzati támadásokkal kell megküzdenie. Szerte Törökországban egyetemeket zárnak be, és professzorokat távolítanak el posztjaikról. Szentpéterváron pedig testvérintézményünknek, az Európai Egyetemnek (European University at St. Petersburg, EUSP) kell a bezárását célzó sorozatos kísérletekkel megküzdenie.

Ezek azok a fenyegetések, amelyek kívülről érik az egyetemeket, azonban azokon belül is ugyanilyen aggasztó fenyegetéseket lehet tapasztalni.